Umm Salama-tól, az Igazhívők Anyjától (Allah legyen elégedett vele): Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Lesznek majd közöttetek vezetők, ismerni fogjátok (jó cselekedeteiket) és kifogásolni fogjátok (a rosszakat). Aki utálja (a rosszakat) az mentesül. Aki elutasítja az mentes lesz. Ám az, aki elégedett (a rossz tetteikkel) és követi is azokat.." Mondták: Hát, ne harcoljunk ellenük? Mondta: "Ne! Amíg ők megtartják az imát."

Ibn Masʿūd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta: "Lesznek részrehajló dolgok (athara) és más olyan dolgok is, amelyeket ti kifogásolni fogtok." Mondták: Ó, Allah Küldötte! Mit parancsolsz nekünk? Mondta: "Teljesítsétek a rátok kirótt kötelességeteket és kérjétek Allah-tól a benneteket megillető jogokat!"

ᶜAbdullāh bin ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Mindannyian pásztorok (felügyelők) vagytok, és felelősek vagytok a rátok bízottakért. Az amīr, aki az emberek vezetője, felügyelő és felelős értük. A férfi (a férj) a családja, háznépe felügyelője és felelős értük. Az asszony felügyelő a férje háza felett, gyermekei felett és ő felelős értük. A szolga felügyelő gazdája vagyona felett és felelős érte. Mindenki közületek felügyelő és felel a reá bízott csoportért."

'Áisatól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint a házamban azt mondja: "Ó, Allah! Ha valakit az én Ummámból (közösségemből) valamilyen felelősséggel bíznak meg, és ez a személy szigorúan bánik velük, úgy Te is légy szigorú vele. Ha valakit az én Ummámból (közösségemből) valamilyen felelősséggel bíznak meg, és ő kegyesen bánik velük, úgy Te is bánj vele kegyesen."

Abú Ruqajja Tamím bin Awsz ad-Dárítól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "A Vallás őszinteség (an-naszíhah)" Mondtuk: Kinek tartozunk őszinteséggel? Mondta: Allahnak, az Ő Könyvének, az Ő Küldöttének, a muszlimok imámjainak (vallási és politikai vezető is lehet egyben) és az embereknek."

ʿĀ'iša-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta a következő verset: {Ő az, Aki lebocsátotta neked a Könyvet (ezt a Kegyes Koránt). Ebben vannak olyan versek, amelyek muḥkam-ok (szilárdan rögzítettek, nyilvánvaló jelentéssel bírnak) ezekből áll az Ummu-l-Kitāb (szó szerint: A Könyv Anyja; lényegi, törvényi szabályozásait tartalmazó rész), más versek pedig úgynevezett mutašābihāt (első olvasásra nem egyértelmű, több jelentéssel bíró). Ám azok, akiknek szívében ferdeség lakozik ők azt követik belőle, ami több értelemmel bír - a fitna-t (széthúzást, megpróbáltatás, politeizmus) áhítozván - és annak (rejtett) értelmezését áhítozván. Ám annak értelmezését csak Allah ismeri. És azok, akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban azt mondják: "Hiszünk benne, mindez a mi Urunktól való!" Ám csak az ésszel bírók okulnak az intésből.} [Āl ʿImrān: 7; Q 3:7]. Mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ha azokat látod, akik azt követik, ami több értelemmel bír - azokat említette Allah, így óvakodj azoktól!"

Abú Szaʿíd al-Khudrí-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja: "Aki közületek valami rosszat lát, az változtassa meg a kezével. Ha erre nem képes, akkor a nyelvével (azaz szavakkal). Ha erre sem képes, akkor ítélje el a szívében. Ám, ez a leggyengébb foka a hitnek."

An-Nuʿmān bin Bašīr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta: "Annak a példázata, aki betartja az Allah által szabott határokat (ḥudūd; törvényi előírásokat) és azé, aki megsérti azokat - az hasonlatos egy olyan néphez (emberekhez), akik sorsot húztak és felszálltak egy hajóra. Egyikük a felső részére kerül, másikuk a hajó alsó részére. Midőn azok, akik az alsó részen voltak és vízhez akartak jutni, át kellet menni azokon, akik fölöttük voltak, és mondták: Mi lenne ha fúrnánk egy lyukat a mi részünkön így nem zavarnánk azokat, akik felettünk vannak. Ha azok (akik felül voltak) engedték volna nekik ezt megtenni - mind elpusztultak volna. Ám ha ebben meggátolják őket, megmentik őket és mindannyian megmenekülnek.

Abū Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Aki felszólít (valakit is), az igaz vezetés követésére, annak olyan jutalma lesz, mint annak jutalmai, aki követi azt; ez nem csökkenti az ő jutalmukat semmivel sem. Aki pedig felszólít a tévelygésre, arra olyan bűn nehezedik, mint annak a bűnei, aki követi őt - ez semmivel sem csökkenti az ő bűneiket."

Ibn Masz'úd al-Anszárítól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Egy férfi jött el a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondta: A hátasállatom halálosan kimerült, tudnál-e segíteni valamivel? Ő mondta: "Nem rendelkezem semmi ilyennel." -Egy férfi mondta: -"Ó, Allah Küldötte! Én el tudom vezetni őt egy olyan valakihez, aki tud neki hátasállatot adni."- Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: " Aki bármilyen jóhoz is vezet el, annak a jutalma olyan, mint azé, aki meg is cselekszi azt."

Szahl bin Sza'd-tól (Allah legyen elégedett vele) miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta Khaybar napján: "Holnap ezt a zászlót egy olyan férfinak adom, akinek a kezei által a Magasztos Allah győzelmet ad. Annak a férfinak adom, aki szereti Allah-ot és az Ő Küldöttét, és akit szeret Allah és az Ő Küldötte." Az emberek az egész éjszakát azzal töltötték, hogy beszélgettek és találgatták ki fogja azt megkapni. Reggelre kelve az emberek elmentek Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!). Mindenki közülük azt szerette volna, ha ő kapja meg azt. Ő pedig megkérdezte: "Hol van Ali bin Abi Tálib?" A Társak azt felelték Neki, hogy ő a két szemére panaszkodik. A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) "küldetett érte", és eléje is hozták. Ekkor Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) a két szemébe köpött, majd pedig fohászkodott érte, erre meggyógyult mintha soha nem fájlalta volna a szemeit. Ekkor ő kapta meg a zászlót. Ali (Allah legyen elégedett Vele!) pedig azt mondta: 'Ó, Allah Küldötte! Addig harcoljak ellenük, míg olyanok nem lesznek, mint mi (azaz muszlimok.)? Ő pedig mondta: "Nyomulj előre a megszokott ütemben, egészen addig míg el nem éred a területüket! Majd szólítsd fel őket az Iszlám elfogadására! Utána tudasd velük mi lesz a kötelességük a Magasztos Allah-hal szemben, ebben a Vallásban. Allah-ra mondom! Ha Allah, általad csupán egyetlen embert is az Iszlámra vezérel, az jobb neked, mint egy nagy csapat, igen értékes vörös teve."

Ibn 'Umartól (Allah legyen elégedett kettejükkel) aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Aki hasonlatos egy néphez, az közülük való."