Mikor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megérkezett Medinába és meglátták őt az emberek, sietve igyekeztek hozzá; közéjük tartozott Abdullah bin Szalám (Allah legyen elégedett vele), aki maga a zsidók közül való volt. Mikor meglátta a Prófétát, tudta, hogy az arca, nem egy hazug ember arca; hiszen azon fény, szépség és őszinte, alázatos tisztelet ragyogott. Így az első dolog, amit a Prófétától, Allah áldása és békessége legyen rajta, hallott, hogy arra buzdította az embereket, hogy olyan cselekedeteket végezzenek, amelyek a paradicsomba való belépéshez vezetnek, és ezek közül néhány: Az első: a békesség (szalám, a köszönés) üdvözletének terjesztése, annak hangos elmondása és gyakori megismétlése azoknak is köszönve, akiket ismer az ember és azoknak is, akiket nem. A második: az élelem adása adakozásként, ajándékként és a vendéglátás részeként. A harmadik: A rokoni kapcsolatok ápolása, azokkal, akikkel közeli vagy távoli rokoni szálak kötnek össze, úgy apai, mint anyai ágon. A negyedik: Az önkéntes ima az éjszaka során, midőn más emberek alszanak.