A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elküldte ᶜAmmār bin Yāsir-t (Allah legyen elégedett vele) egy útra bizonyos ügyeit elintézendő. Ám ő a nagy tisztátalanság állapotába került, vagy nemi élet miatt, vagy magömlés következtében. De nem talált vizet a tisztálkodásra. És még nem ismerte az at-tayyammu (száraz, porral történő tisztálkodás) előírásait a nagyobb tisztátalanság esetében; csupán a kisebb tisztátalanság esetének szabályozásait ismerte. Így megpróbált önállóan dönteni és úgy vélte, ahogyan a kisebb tisztálkodás esetén a föld porával végigsimítja az ember a wuḍū' néhány testrészét, akkor a nagyobb tisztátalanság esetén jó lesz az at-tayammumu úgy, hogy az egész testét porral borítja be, alapul véve a víz használatának analógiáját. Forogni kezdett a porban, míg az az egész testét elborította (a por) - majd elvégezte az imát. Miután visszatért a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmondta neki az esetet; abból a célból, hogy megtudja helyesen cselekedett-e avagy sem. Ekkor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázta neki a megtisztulás módozatát a kisebb tisztátalanság esetén, mint a vizelés és a nagyobb tisztátalanság esetén, mint a nemi élet: ez pedig úgy történik, hogy a két kezével egyetlen alkalommal a földre csap és a balját a jobbjára simítja és a tenyereinek hátulját és az arcát is (végigsimítja).