- A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Küldetésének univerzális egyetemessége - az egész világ számára (küldetett el); kötelező követni őt és minden (korábbi) törvényt el kell törölni az ő Törvénye által.
- Aki nem hisz a Prófétában (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), nem használ számára azon vélekedése, hogy rajta kívül másban hisz a Próféták (Allah áldásai rájuk) közül.
- Aki (még) nem hallott a Prófétáról (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és nem jutott el hozzá az Iszlám felszólítása - ő mentességet élvez, mentsége van; az ő ügye a Túlvilágon a Magasztos Allah-ra tartozik.
- Világossá válik az Iszlám hasznossága és értéke - még ha csupán egy rövid pillanattal a halál előtt is, vagy a súlyos betegség esetén - érvényes ez mindaddig, amíg a lélek el nem éri a torkot.
- A hitetlenek - közülük is a zsidók és a keresztények - vallásának igaznak vélése, az maga is hitetlenség.
- Ebben a hagyományban, a zsidó és a keresztény említtetik - intő figyelmeztetésként a rajtuk kívüliek számára; hiszen a zsidóknak és a keresztényeknek is megvan a saját (kinyilatkoztatott) könyvük; és ha velük így is ez a helyzet, úgy mások, akik nem rendelkeznek kinyilatkoztatott könyvvel még inkább érintettek. Ezért mindenkinek be kell lépni az ő Vallásába és engedelmeskedni kell neki (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).