A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázza: a hívő egészében - jó. Ám a hitében, eltökéltségében, javaiban, és más az erőhöz kapcsolható dolgokban, erős hívő jobb és kedvesebb a Magasztos és Fenséges Allah-nál, mint a gyenge hívő. Ezt követően, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsoljaa hívőnek, hogy azon eszközökhöz, módokhoz ragaszkodjon, amelyek hasznosak a számára a földi létét és a Túlvilágot illetően egyaránt; ezzel együtt folyamatosan a Magasztos és a Fenséges Allah-ra kell támaszkodni és Tőle kell a segítséget kérni, egyedül és kizárólag Reá hagyatkozni (at-tawakkulu ᶜalayhi). Ezt követően, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltja a tehetetlenséget, a lustaságot, a restséget azon dolgok terén, amelyek hasznosak lehetnek a két Lak (a földi lét és a Túlvilág) terén. Ha a hívő szolga nagy erőfeszítéseket tesz a cselekedetek terén és minden eszközt megragad, Allah segítségét kérve, és a jót kérve Allah-tól; ezután csupán annyi a feladata, minden ügyét Allah rendelése és intézkedése alá helyezze. És tudnia kell, hogy a Magasztos és a Fenséges Allah minden választása (döntése) jó! Ha ezután valami csapás sújtja, nem szabad azt mondania: "Ha így meg úgy tettem volna, akkor ez meg az lett volna", "Hiszen a (ha) szócska ajtót nyit a sátán cselekedetének" - az isteni elrendeléssel való ellenkezés okán és az elmulasztottakon való bánkódás miatt. Ám, magát alávetve, elégedettséggel eltelve, mondja azt: "Allah elrendelése, amit Ő akar, azt megteszi." Akármi is történt, az Allah akaratának függvényében történt. Ő bizony mindig azt tesz, amit akar; senki sem ellenkezhet vagy semmisítheti meg a döntését és nem is kérdőjelezheti meg az ítélkezését.