- Az alkalmatlanság egyik oka: az alvás, ami megakadályozza abban, hogy tudatánál legyen, vagy kiskorúsága, hiszen a kiskorúság magában hordozza bizonyos dolgokra való alkalmatlanságot; vagy az elmebaj, amely során a szellemi képességek összezavarodnak és elveszti józanságát; vagy az ezekhez hasonló dolgok, mint részegség, amikor is elveszti helyes belátását és érzékelését. A képesség, az alkalmasság az említett három ok miatt múlhat el benne. Ám a Magasztos és Fenséges Allah igazságossága, végtelen elnéző türelme és nagylelkűsége folytán, felemelte a rosszallást róluk, minden olyan esetben, ha valami vétséget vagy hanyag mulasztást követnek el a Magasztos Allah jogait illetően.
- A bűneik és vétkeik nem jegyeztetnek fel ellenük, ám ez nem jelenti azt, hogy némely világi törvényi előírások ne vonatkoznának rájuk. Mint például, ha az őrült öl, őt nem terheli qawad (jogos megtorlás), sem engesztelő megváltás; ám gondnokának, gyámjának vérdíjat kell megfizetnie.
- A nagykorúságnak három jele van: sperma kijövetele,akár álom alatt és más hasonló esetén, a szeméremszőr növekedése, vagy a tizenötödik életév betöltése; a nő esetében még egy okot említhetünk, ami a menstruáció.
- As-Szubkí mondta: asz-szabiyyu az a ghulám (fiú gyermek), míg mások azt mondják, hogy a magzat az anyaméhben - "dzsanín"-nek nevezik, és miután megszületik - akkor "szabi" (gyermek) lesz, és amikor elválasztják - akkor "ghulám" (fiú) lesz egészen hét éves koráig. Ezt követően "jáfi" (ifjú) lesz tíz éves korig, majd "hazúr" (fiatal férfi) tizenöt éves korig. Az, ami biztos, hogy mindezekben az állapotokban a gyermek "szabi" (gyermek) néven említhető, ahogy azt Asz-Szujúti mondta.