- A gyám, a gondnok előfeltétele a házasság érvényességének; Ibn al-Mundir-tól tudjuk, hogy a Társak közül, ennek ellenkezője, senkitől sem maradt fenn.
- Az érvénytelen házasság esetén a nő jogosult a hozományra, a nemi aktusért, amit a férfi hajtott végre vele.
- Az uralkodó lesz a gyámja annak, akinek a nők közül nincs gyámja; legyen az oka az, hogy alapvetően nincs gyámja, vagy az, hogy vonakodik a kiházasítástól.
- Az uralkodót kell gyámnak tekinteni abban az esetben, ha valakinek nincs gyámja - ha nem elérhető valós gyám, vagy az esetleg vonakodik; a bíró is betöltheti ezt a szerepet, hiszen ő az uralkodót helyettesítő személy, ilyen kérdésekben és esetekben.
- A nő kiházasításának (férjhez adása) gyámsága nem jelenti azt, hogy neki (a nőnek) ne lenne joga; ellenkezőleg van neki joga; a gyámja csak az ő (a nő) engedélyével és beleegyezésével adhatja férjhez.
- Az érvényes házasság feltételei: az első: kijelölni mind a két házasulandó felet, rámutatással, megnevezéssel, vagy leírással és ezekhez hasonlók által. A második: a két házasulandó fél elégedettsége és beleegyezése a másikkal szemben (elfogadva). A harmadik: a nő házasságkötését a gyámja teljesíti. A negyedik: tanuk jelenléte a házassági szerződés megkötésére.
- A házasságot megkötő gyám jellemzői: az első: a józan ész; a második: felnőtt férfinak kell lennie; a harmadik: érett, nagykorúnak kell lennie; a nagykorúság a tizenötödik év elérésével kezdődik vagy ha nedves álmot tapasztal. A negyedik: a vallásuknak meg kell egyezni; a hitetlen nem lehet a muszlim férfi vagy a muszlim nő gyámja; ehhez hasonlóan a muszlim sem lehet a hitetlen férfi vagy a hitetlen nő gyámja. Az ötödik: az igazságosság, amely kizárja az erkölcstelen bűnösséget; és elégséges ha figyelembe veszi a házasulandó nő érdekeit, akinek a gyámságával megbízatott; a hatodik: a gyámnak értelmes, okos és józan férfinak kell lennie nem lehet ostoba - azaz képes legyen felismerni az összeillő személyeket és a házasság hasznait és céljait.
- A nő gyámjainak, a házasság megkötése esetén, van egy meghatározott sorrendje a jogtudósok véleménye alapján; nem szabad átlépni a legközelebbi gyámon, csak abban az esetben ha nem elérhető, vagy nem felel meg a feltételeknek. A nő gyámja az apja; vagy az általa a nő számára meghagyott végrehajtó, majd apai nagyapja, bármilyen felmenői szinten, majd fia, majd fiai, bármilyen lemenői szinten; majd fiú testvére a szüleitől, majd az apai ági fiú testvére, majd kettejük fiai, majd nagybátyja a szüleitől, majd apai nagybátyja, majd kettejük fiai, majd a legközelebbi rokon a vérrokonságból, majd azok közül, akik részesedhetnek az örökségből, majd a muszlim uralkodó, vagy az őt helyettesítő személy, mint a bíró - lehet a gyámja annak, akinek nincs gyámja.