E hagyományban a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltja és óva int az olyan dolgoktól, amelyek a széttagoltsághoz és a muszlimok közötti ellenségeskedéshez vezetnek, ezek közül valók: A gyanús vélekedés (aẓ-ẓannu): vád, gyanú, kétely, hamis gondolat amely a szívben merül fel minden bizonyíték nélkül; ő elmagyarázta, hogy ez a leghazugabb beszéd. és "Ne kutassátok mások hibáit" (al-taḥassusu): ami az emberek szemérmének és intim dolgainak kutatása szemmel és füllel (hallomás által). és "Ne kémkedjetek" (al-taǧassusu): az olyan dolgok felkutatása, amelyeknek rendesen titokban kellene maradniuk; gyakran ez a gonoszságról szól. és "Ne irigykedjetek" (al-ḥasadu): mikor valaki kifogásolja, hogy más miért részesül kegyelemben és jó dolgokban. és "Ne forduljatok el egymástól" (at-tadāburu): ez nem más, mint mikor valaki elfordul a társától, nem köszön neki, és nem látogatja muszlim testvérét. és "Ne haragudjatok egymásra" (al-tabāghuḍu): gyűlölet és undor, mások sértegetése, a homlok haragvó ráncolása és a rossz fogadtatás. Majd mondott egy összefoglaló, általános érvényű állítást, amely által a muszlimok egymás közötti helyzete rendben lesz és megjavul (Legyetek, testvérekként, Allah hívő szolgái!) A testvériség egy olyan kapocs, ami által az emberi kapcsolatok szorosabbra fonódnak és megnöveli a szeretetet és testvéri jóságot egymás iránt.