/ A Magasztos Allah eltekint és megbocsát az én Népemnek, olyan dolgokban, amelyeket saját magukban mondanak és gondolnak, mindaddig, amíg nem azok szerint cselekszenek és nem is mondják ki azokat

A Magasztos Allah eltekint és megbocsát az én Népemnek, olyan dolgokban, amelyeket saját magukban mondanak és gondolnak, mindaddig, amíg nem azok szerint cselekszenek és nem is mondják ki azokat

Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "A Magasztos Allah eltekint és megbocsát az én Népemnek, olyan dolgokban, amelyeket saját magukban mondanak és gondolnak, mindaddig, amíg nem azok szerint cselekszenek és nem is mondják ki azokat."
Muttafaqun ᶜalayhi (közmegegyezés van vele kapcsolatban, mindkét sejk, al-Bukhārī és Muslim is lejegyezték)

Explanation

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja: a muszlim nem részesül büntetésben a saját magában, a lelkében elmondott beszédért, ha az esetleg rossz is; ha a következőkben nem cselekszik azok (a rossz gondolatai) szerint, vagy amíg ki nem mondja. Hiszen Allah levette róla a rosszallását és megbocsátott. És Muhammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Népe nem részesül rosszallásban amiatt, ami a fejükben megfordul, vagy a lélek ingadozása miatt, ám anélkül, hogy belenyugodna abba (a rossz gondolatba) és az szilárdan rögzülne a lelkében. Ha belenyugszik és megszilárdul a szívében, mint az arrogancia, gőgösség vagy a képmutatás, vagy a végtagjaival ezek szerint cselekszik, vagy a nyelvével ezeket ki is mondja - akkor felelősségre vonásban fog részesülni.

Hadeeth benefits

  1. A Magasztos és Fenséges Allah eltekint és a megbocsát a lélekben felmerülő gondolatokért és aggodalmakért; ha az ember önmagában mondja el azokat a lelkében, és a gondolataiban elsuhannak.
  2. A válás, ha az ember elgondolkozik azon, felmerül a gondolataiban, ám nem mondja ki szavakkal és nem is írja le, ebben az esetben nem minősül válásnak.
  3. A lélekben (saját magunkban) lefolytatott beszédért nem részesül feddésben az ember - bármilyen hatalmas rosszat gondolt is; mindaddig amíg az nem rögzül a szívében, vagy végre nem hajtja azt, vagy hangos szóval ki nem mondja.
  4. Muhammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Népe megítélésének hatalmassága, hiszen ők kiválasztattak arra, hogy a lélekben, saját magunkban elmondott beszédért nem részesülnek megrovásban - ellentétben más nemzetekkel, akik előttünk éltek.